I. Turnus:
1.nap:
Indulás reggel 5 órakor az intézmény elől, találkozás 4.45 órakor. Első állomásként Nagyváradon városnézés (Kanonok-sor, püspöki székesegyház és palota, stb.) Szent László városa igazi élményt ad az idelátogató kirándulónak. Indulás a szállásra.
Szállás: Torockó
2.nap:
Reggeli után indulás Tordára, városnézés, sóbánya meglátogatása.
Korondon a sóvágó műhelybe tértünk be, ahol Csaba bácsi megmutatta a sóvágás mesterségét.
Indulás a szálláshelyekre: Zetelaka
3.nap:
Délelőtt a Babusgató nevű farmot látogattuk meg. Délután elindultunk a Gyilkos tóhoz, ahova a Békás-szoroson át vezetett az útunk.
4.nap:
Reggeli után Farkaslakán tiszteletünket tettük a falu szülötte, a nagy erdélyi író, Tamási Áron sírjánál. Délután Szejkefürdőn megnéztük a székelykapukat és Orbán Balázs sírját.
5.nap:
Indulás a kora reggeli órákban: Bánffyhunyadon keresztül, megálló a Királyhágón és Csúcsánál. Utolsó megállónk Nagyváradon volt, ahol idegenvezető segítségével megnéztük a város egyéb nevezetességeit.
II. Turnus:
1.nap:
április 23-án gyülekezett a csoport az iskola előtt, hogy Erdélybe utazzon. A hajnali 5 órai indulás után néhány megálló beiktatásával dél körül érkeztünk meg Nagyváradra, Szent László városába. Első állomásunkon egy idegenvezető fogadott bennünket, aki részletesen, sok érdekes tényt ismertetve mutatta be a város nevezetességeit: a Kanonok sort, a székesegyházat, a püspöki palotát. A belvárosi séta során többek között sétáltunk a Sebes-Körös partján, megtekintettük Ady Endre szobrát, a Holnaposok szoborcsoportját, láttuk az Ady Endre Emlékmúzeumot, a színházat, a Fekete Sas palotát, Szent László szobrát. Megtudtuk azt is, hogy a „Pece-parti Párizs” a 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legfontosabb központja volt.
A sok nevezetesség megismerése után buszra szálltunk, majd elindultunk Erdély kapuja felé. Megérkezve a Királyhágóhoz felidéztük azokat az ismereteket, melyeket előzetesen megtudtunk erről a fontos helyről: a hágó gazdasági és kulturális szerepe nagy volt, hiszen kapcsolatot teremtett a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a „Királyhágón túl”-t használták.
E pihenő után folytattuk az utazást Magyarfenesre. Az első nap végén ezen a településen vacsoráztunk, majd elfoglaltuk a szállást. Az első éjszakát itt töltöttük.
Szállás: Magyarfenes
2.nap:
április 24-én a közösen elfogyasztott reggeli után elindultunk Kolozsvárra.
A napi program városnézéssel indult. Először a sárkányölő Szent György szoborhoz sétáltunk, amely a Farkas utcai református templom előtt áll. Ez az alkotás egyik másolata a Prágában álló szobornak. Ezután megnéztük Mátyás király lovasszobrát. A lovon ülő király mellett megjelenik Kinizsi Pál, Szapolyai János, Báthory István és Magyar Balázs alakja is.
A szoborcsoport mögött magasló monumentális, lélegzetelállító szépségű Szent Mihály templom falfestményeiben, csodálatos szobraiban gyönyörködhettünk.
Mátyás király szülőháza volt a következő nevezetesség, ahova elsétáltunk. Ez az épület a város legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem épülete, az Óvárban található gótikus stílusú műemlék. A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született itt Hunyadi Mátyás.
Dél körül érkeztünk meg Tordára, ahol a sóbányába vezetett az utunk. A tordai sóbánya történetének első lapjait állítólag Dacia római megszállása alatt írták, amikor a város a latin Potaissa nevet viselte – ez az időszak Erdélyben egybeesett a vas, az érc, az arany, az ezüst és a só kitermelésének kezdeteivel. A világ leglátványosabb ember alakította föld alatti területe és egyben a leghíresebb turisztikai látványosságok egyike. Az emberek a föld alatt, egy különleges természeti környezetben teremtették meg, Erdély mélyén, úgy, hogy beleástak a sóba, amely az évszázadokon keresztül a térséget beborító tenger elpárolgása után rakódott le. A régi sómalom az eredeti helyén áll ma is, a Rudolf-tárnában modern sportpálya, bowling, minigolf, biliárd nyújt szórakozási lehetőséget a látogatók számára. Többen felültek az óriáskerékre, illetve ajándékvásárlással töltötték az időt.
A föld mélye után a felszínben gyönyörködhettünk. Szovátára buszozva a Medve-tó partján tettünk egy kellemes sétát. A tóról tudni kell, hogy a világ legnagyobb heliotermikus tava.
Délután Szejkefürdő néhány látnivalóját fedeztük fel. Szejkefürdő Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve szorosan összefonódik Orbán Balázs nevével, akit ide temettek el. Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. A legnagyobb székelyt végakarata szerint az egykori birtokon, a szejkefürdői domboldalban helyezték örök nyugalomra. Sírjánál felidéztük tevékenységét, majd megkoszorúztuk az emlékhelyet, ahova a Székelykapu szabadtéri múzeum kiállított alkotásai alatt sétálva jutottunk el. A székelykapu-kiállítás az udvarhelyszéki kapuk díszítőművészetének bemutatását, a népi értékek megmentését célozza.
A gazdag program után Zetelakán elfoglaltuk szállásunkat.
Indulás a szálláshelyekre: Zetelaka
3.nap:
2024.április 25. Reggeli után Parajdra indult a csoport a sóvágóhoz. A „mestert” Tófalvi Csabának hívták, aki egy hatalmas sótömb elvágásával megmutatta, közben elmagyarázta, mi is az a sóvágás. Még soha nem hallottunk eddig erről a tevékenységről! Mindenki beleszippanthatott az apró sóporral teli levegőbe! Érezhettük a valódi só ízét! Csaba bácsiék boltjában mindenki vásárolt a sok értékes ásványi anyagot tartalmazó készítményekből: szappanból, fürdősóból, különböző ízesítésű étkezési sókból.
Ezután Korond következett. Fábián Gergely bácsi érdekes előadást tartott a székelykapukról. Elmesélte, hogy mindig kemény fából készült, és védelmi funkciókkal rendelkezett. Nagy mérete lehetővé tette, hogy teherrel ellátott szekerek is átférjenek alatta.
Az ismertetőt követően ajándékvásárlással töltöttünk el egy kis időt, majd irány Székelyudvarhely!
A város központjában található az Emlékezet szoborpark 13 híres embert ábrázolva. Kik ők? Csaba királyfi, Szent László, Fráter György, Bethlen Gábor, Wesselényi Miklós, Bethlen István, Kós Károly, Wass Albert, Nyirő József, Bem József, II. Rákóczi Ferenc, Báthory István és Hunyadi János.
4.nap:
2024.április 26-án, a harmadik nap reggelén az időjárás nem kedvezett az aznapi programhoz, mert szemerkélt az eső, hideg volt. Ennek ellenére a Babusgató farmon mindenki jól érezte magát. Ebben a kis állatkertben etethettük, babusgathattuk az állatokat: nyuszikat, kengurukat, kecskéket, bárányokat. A lovaglási lehetőséggel nagyon sokan éltek a tanulók közül.
Cipőnket a sártól megtisztítva folytattuk utunkat a Hargitára. Dél körül magunkra húztuk az összes meleg holminkat, majd autókba ülve elidultunk fel a hegyre. Csodálatos élményben volt részünk! A havas hatalmas fák, a hólepte táj, a hófödte hegyek látványa mindenkit elragadtatott. Így jutottunk tavaszból a télbe! A Hargitán egy kisebb hegyi túrának lehettünk a részesei. A gyerekek álma, hogy találkozzunk egy igazi medvével, nem vált valóra. Talán nem is baj.
Öt óra körül megérkeztünk Zetelakára. Valamennyien a szálláshelyre mentünk. Egy kis pihenő után a helyi gyermek néptáncegyüttes adott ízelítőt székely dalokból, néptáncokból, versekből. Az egyórás műsor meghozta a hangulatot ahhoz, hogy egy dalt megtanítsanak nekünk. A daltanulás után – mely nagyon nehezen indult - közös tánccal zárult a kellemes találkozó.
5.nap:
Elérkezett a kirándulás utolsó napja, 2024. április 27. A reggeli elfogyasztását követően elkészítettük úti csomagunkat a szállásadóknál, majd egy szigorú létszámellenőrzés kíséretében felszálltunk az autóbuszra, hogy elinduljunk haza. A sok-sok kilométernyi távolságot esti hazaérkezéssel győztük le egy-egy rövid pihenő beiktatásával. A késő esti órákban érkeztünk meg Celldömölkre. Mindnyájan felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.
