Határtalanul program — Erdély
1. nap – Nagyvárad
Határon túli első állomásunk Nagyvárad volt. Sajnos útunk elején technikai problémába ütköztünk. Buszunk műszaki nehézségét orvosolni kellett, ezért egy másfél órás szerviz kitérőt kellett beiktatnunk. Ezért az eredeti útitervtől eltérően közel 3 órás késéssel tudtuk elfoglalni a szállásunkat a Góbé csárdában, melynek jellegzetességeivel rögtön meg is ismerkedhettünk. A gyerekek boldogan foglalták el szobáikat, melyek Erdély egy-egy tájegységeinek jellegzetes motívumaival díszített bútorokat tartalmaznak. Kis pihenő és honismereti vezetőnk ismertetője után nyakunkba vettük a várost és megtekintettük Várad nevezetességeit. A nagyváradi várban meghallgathattuk a vár történetét és neves királyainkhoz kapcsolódó múltját, ezután pedig egy rövid városnéző túrára indultunk a Kőrös folyása mentén. Az idő sajnos nem volt kegyes hozzánk, ezért másfél óra után vissza kellett fordulnunk és visszatértünk szálláshelyünkre, ahol elfogyasztottuk a vacsoránkat.
2. nap – Nagyszalonta és Szatmárnémeti
A reggeli elfogyasztása és a szendvicsebéd elkészítése után 9 óra környékén indult újra útjára a busz. Első megállónk Nagyszalonta volt, ahol egy rövid sétát követően megtekinthettük Arany János szülőházát, majd ellátogathattunk a Csonka toronyba.
A Csonka torony nem hétköznapi kiállítótér, az egyes szobák nem egymás mellett helyezkednek el, hanem önálló emeleteken találhatók, ezt az adottságot kihasználva a kiállítás mind az öt szintje más és más irányból közelít Arany János életéhez és művéhez. A földszinten Nagyszalonta történelmének kulcspillanatai elevenednek meg a középkortól a 19. századig, bemutatva, hogyan hatja át az egyik legjelentősebb 19. századi költőnk műveit. Az első emeleten Arany János életét néhány személyes tárgyának bemutatásával követhetjük végig, a második emelet ember és költészet kultikus összekapcsolódását mutatja be, itt kapott helyet Barabás Miklós felújított Arany-portréja is. A harmadik emeleten az akadémiai szolgálati lakás egykori bútorait találjuk úgy elrendezve, hogy a használat különböző céljai érzékelhetők maradjanak, így egyszerre láthatunk szalont, háló- és dolgozószobát. A negyedik emeletet kilátónak nyitották meg a muzeológusok. A kiállításhoz érintőképernyős okostelefonon vagy tableten követhető virtuális felület is tartozik, melyen az angol és román nyelvű kísérő mellett helyet kaptak kiegészítő anyagok, valamint a látogatónak lehetősége nyílik játékos formában tanulni Arany János életéről és költészetéről.
Útunkat Szatmárnémeti irányában folytattuk, ahol az egykori Pannónia Hotel épületét néztük meg, majd a Püspöki palotához látogattuk meg. A Református láncos templomnál felidéztük a reformáció korszakát. Majd az Erdődi oltár másolatát tekinthetjük meg a Székesegyházban, azt az oltárt ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötöttek. Ezek után Koltó irányába vettük utunkat. A szállásunk is itt volt, ahol családias panziókban és házias vacsorával pihentünk ki a nap fáradalmait. A napunkat viszont egy mozgásos programmal zártuk, ugyanis helyi fiatalok szervezésében egy táncházzal zártuk az estét. Ahol a gyerekek megismerkedtek a máramarosi, csángó és moldvai táncokkal is.
3. nap – Koltó és Nagybánya
Reggeli után, elbúcsúztunk szállásadóinktól és Koltón tettünk látogatást, ahol Petőfi és Szendrey Júlia a mézesheteit töltötte. A Szeptember végén című vers gondolataival látogattunk a Teleki kastélyba, ahol a híres somfánál közösen elszavaltuk Petőfi „Szeptember végén” című versének első két versszakát. Ezt követően megkoszorúztuk a költő szobrát és megtekintettük a Petőfi életét és a Teleki Sándor életét feldolgozó kiállítást a kúriában. Útra keltünk és Nagybánya felé vettük az irányt, ahol a Szent István templom romjait követően megismerkedtünk a város bányászati múltjával és információkat gyűjtöttünk a híres nagybányai művész műhely legnagyobb alkotóiról. Ezt követően a gyerekeknek lehetőségük volt szuveníreket, ajándékokat és helyi termékeket vásárolni. Újra buszba szálltunk és utunkat a szállásunk, Nagykágya felé vettük. Útközben megálltunk Székelyhídon, ahol Böjte Atya Gyermekotthonának lakóit látogattuk meg a rövid közös játékot követően átadtuk nekik ajándékunkat. A szállásunk elfoglalása után vacsorával zártuk a napunkat a nagykágyai líceum kollégiumában.
4. nap – Székelyhíd, Érmindszent és Nagykároly
A reggelit követően 9 óra magasságában buszra pattantunk és újra Székelyhíd felé vettünk utunkat. Böjte Atya Gyermekotthonában foglalkozáson vettünk részt a helyi vezető segítségével a szabadság-szerelem kérdéséről. A Nagykároly felé vezető úton egy rövid kitérőt tettünk Érmindszent felé, ahol Ady Endre szülőházát látogattuk meg. Az ismertető után, Pesti Arnold tanár úr elszavalta a Magyar ugaron című Ady verset, majd megkoszorúztuk a költő szobrát.
Nagykárolyban megtekintettük a csodálatosan felújított kastélyt. Károlyi Gyula miniszterelnök kapcsán beszéltünk a Trianonhoz vezető útról és a Károlyi család jelentőségéről. Az állandó és időszaki kiállítások megtekintése után elsétáltunk az Aranyszarvas fogadóhoz, ahol először pillantotta meg Petőfi Szendrey Júliát. A fogadó után Károlyi Gáspár szobrát kerestük fel a városban. A nap végén visszatértünk előző napi szállásunkhoz, ahol egy játékos, sport vetélkedővel zártuk a napunkat.
5. nap – Nagyvárad
Utolsó napunkon visszatértünk az első nap, technikai nehézség miatt elmaradt programpontokhoz. A város alábbi nevezetességeihez látogattunk el: Holnap irodalmi társaság szoborcsoport, Fekete Sas Palota, Ady Endre szobor, Moskovics Miksa Palota, Deutschház. Hosszabb időt töltöttünk Nagyvárad központjának legrégebbi templomában, a római katolikusok által épített Szent László templomban. Megtudtuk, hogy a templom húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. Egy hosszabb séta után tértünk vissza vacsorázni a szálláshelyünkre. Megismerkedhettünk a székesegyház hányattatott sorsával, megtekinthettük a csodálatos barokk stílusjegyeket, valamint Szent László domborművet, melyen a legenda szerint azt a bárdot tartja, mellyel vizet fakasztott a Tordai-hasadékból.
