Iskolatörténet

A Gáyer Gyula Általános Iskola

gáyer

A Gáyer Gyula Általános Iskola rövid története

Az iskola elődje a Gyömörey György Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola volt. Az elemi iskolai oktatás megindulásáról 1698-ból származnak az első nyomok. 1927-ben épült fel a négy tantermes római katolikus elemi fiúiskola. 1940-től nyolc osztályos népiskolává bővült.1948 nyarán államosították az iskolát, ezután az evangélikus iskolával és a Polgári Fiúiskolával egyesülve, mint Állami Általános Iskola működött. Az 1960-ban történt koedukáció során I. számú Általános Iskolaként működött 1983-ig, amikor ünnepélyes keretek között felvette a celldömölki születésű természettudós Gáyer Gyula nevét.

 

Az iskola működése

Az 1926. október 24-én felavatott Polgári Fiúiskola iskolaépületben ma is folyik az oktatás. Az 1. 2. évfolyam diákjai tanulnak az öreg falak között. Ezt a Széchenyi utcai épületet több ízben is fel kellett újítani a II. világháborús bombatámadás miatt.(1953-ban, 1962-ben, 1968-ban) A József Attila u. 1. számú iskolaépület is nagyobb ráfordítással került korszerűsítésre több alkalommal. (1948-ban, 1960-ban, 1966-ban)Az iskola igazgatója 1957. július 1-jétől Döbröntei Károly lett. Az 1961-62. tanévtől kezdve a merseváti általános iskola felső tagozatos tanulói bejártak a celli iskolába. Az alsó tagozat, mint tagiskola, felügyeleti szinten szintén az I.sz. Általános Iskolához tartozott. 1974–ben épült Árpád utcai épületben a felső tagozatosok modern szaktantermekben tanulhattak. Celldömölk két általános iskolája egy nyitott összekötő folyosóval működött, amely az újonnan épült iskolaépületet a 2. sz. Általános Iskola Árpád utcai 6 tantermes épületével kötötte össze. Ezt az átjárót hamarosan lezárták, így az újonnan épült iskolaépület az I.sz. Általános Iskoláé lett. 1979-ben Celldömölk városi rangot kapott.

A 80-as évek elején igény merült fel 1-2. „kisegítő” osztály létrehozására. Később folyamatos bővüléssel, külön épületben 1-8. évfolyamos kisegítő tagozata lett az iskolának. Képzett pedagógusok oktatták gyermekfelügyelő segítségével az ide érkező gyerekeket. A kisegítő iskola később a sajátos nevelésű tanulók tagozata elnevezést kapta. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tagozatán az egyéni adottságok és lehetőségek figyelembevételével történő differenciált foglalkoztatás az általános iskola tananyagának lassúbb ütemű elsajátítását tette lehetővé.A tagozaton tanuló diákok 80%-a halmozottan hátrányos helyzetű volt.

1992-ig Baranyai Sándor igazgatta az iskolát.

Az 1992-93-as tanévben Dr. Dora Józsefné volt a megbízott igazgató.

1993. szept. 1-jétől – 2004-ig Bakó István vezette az intézményt.

2004. szeptember 1-jétől Danka Adél került az iskola élére.

 

Az Eötvös Loránd Általános Iskola 

eötvös

Egy kis múltidézés

Az 1904-1905-ös tanévben az iskola neve Római Katolikus Elemi Leányiskola és Nőzárda. Ekkor 6 osztályban, 4 tanulócsoportra bontva történt a tanítás. 1917 szeptemberében megnyílt a Római Katolikus Polgári Leányiskola első osztálya 61 tanulóval. Az 1947-1948. tanév volt az utolsó az iskola történetében, amikor még egyházi irányítás alatt működött. Az államosítás 1948 nyarán történt, az iskola új neve: Állami Általános Leányiskola lett. 1960-ban bevezették a koedukációt, ettől kezdve fiúk is tanulói lehettek az intézménynek. Ez az esemény újabb névváltozással járt együtt,  az iskola neve 2. számú Általános Iskola lett. 1968-ig Horváth Lajos vezette az iskolát, majd 1968. szept. 1-jétől Dr. Oszkó Zoltán vette át az iskola irányítását. 1972 május 24-én – Eötvös Loránd 1891. évi világhírű Ság hegyi kísérlete nyomán – az iskola felvette Eötvös Loránd nevét.

Az iskola működése

Az 1970-es évek elejére a több mint 80 éves zárdaépület erősen megkopott. Halaszthatatlanná vált a felújítás, amelyet 1975-76-ban meg is kezdtek. Ezzel együtt elkészült egy 24 x12 m-es tornaterem, amelynek folyosója összekötötte a főépületet az Árpád utcai 6 tantermes iskolával. A felújítás miatt 6 alsós osztályt szerte a városban kellett elhelyezni. Tanítás folyt a volt MHSZ-ben, a Lázár házban, a nagyközségi tanács volt épületének földszinti termeiben több mint egy évtizedig. Ez a szétszórtság nagy nehézséget jelentett tanulónak, szülőnek, pedagógusnak egyaránt. 1979-ben Celldömölk városi rangot kapott. 1980-ban bevezették a központi fűtést. A régi zárdakertből hatalmas udvar lett, amelynek északi végében 1981-ben aszfaltos kézilabdapálya épült. A pályát 1982. május 17-én avatták fel. Azóta már sportudvarrá nőtte ki magát a régi zárdakert. 1987-ben az új szakmunkásképző felépítésével az Eötvös Ált. Iskola megkapta a József Attila u. 1. sz. alatti (addig az ipari iskola által használt) épületet. Ekkortól megszűntek a városban szétszórt szükségtantermek, és központi helyen a régi épülettől alig 100 méterre kerültek elhelyezésre az osztályok.

Dolgozók általános iskolája

 1958-tól volt felnőttoktatás az iskolában. 1997-ig kb. 1600 hallgató szerzett  felnőttképzés keretén belül nyolc osztályos bizonyítványt. 1997-ben a helyi önkormányzat visszaadta ezt a feladatot a megyének.

Dr. Oszkó Zoltán nyugdíjba vonulásáig (1991-ig) igazgatta az iskolát, majd egy évig Lenner Józsefné volt a megbízott igazgató.

1992. okt. 1. – 2007. aug. 1. között Rozmán László vezetésével működött az intézmény.

 

A Celldömölki Városi Általános Iskola rövid bemutatása

2007-ben hat alapfokú általános iskola összevonására került sor Celldömölkön.

( A Gáyer Gyula Általános Iskola, az Eötvös Loránd Általános Iskola, az alsósági Berzsenyi Lénárt Általános Iskola, a Nagysimonyi Általános Iskola, a Kemenesmihályfai Általános Iskola, és a Kenyeri Általános Iskola.) Így jött létre a Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat.

A Gáyer és Eötvös iskola összevonásra került, a nagysimonyi és kemenesmihályfai helyileg megszűnt, a kenyeri és az alsósági helyileg megmaradt. Jelenleg két tagintézményben (alsósági, kenyeri), valamint Celldömölk központi telephelyen három nagy épületben működik. Az iskola ilyen módon történő tagolódása megnehezíti az információáramlást.

A 2013/14. tanévtől – az állami tulajdonba vétel után – a Pedagógiai Szakszolgálat nem tartozik az iskolához, ezért az intézmény neve: Celldömölki Városi Általános Iskola lett.

  1. telephely: 5-8. évfolyam; 2. telephely: 3-4. évfolyam; 3. telephely: 1-2. évfolyam;
  2. telephely (Kenyeri tagiskola): 1-4. évfolyam; 5. telephely (Alsósági tagiskola): 1-8. évfolyam.

Az épületek teljes felújítása pályázati forrásból 2011-ben fejeződött be. Az oktatás színvonalát tizenhárom szaktanterem (biológia, ének, fizika, földrajz, 3 db informatika, kémia, 3 db nyelvi labor, rajz, történelem) emeli a központi telephelyen.  2 tornaterem, 1 tornaszoba, valamint jó idő esetén az udvaron több pálya (műfüves pálya is) szolgálja a mindennapos testnevelés megvalósítását. Modern, jól felszerelt könyvtár áll a tanulók, a pedagógusok és minden dolgozó rendelkezésére. Iskolapszichológus segíti a pedagógusok, szülők, gyerekek munkáját és életét.

Celldömölk központi telephelyen a 2015/16-os tanévben

az intézmény tanulóközösségének profilja:

Létszám: 646 (322 lány, 324 fiú)

Évfolyamok száma: 1-8.  (évfolyamonként 4 – 4 osztály; az 1. és 5. évfolyamon 3 osztály.

Tanulócsoportok száma: 30

Napközis tanu lók száma: 452 fő

a tanulók szociális háttere:

Hátrányos helyzetű tanulók száma: 6 fő

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 10 fő

Veszélyeztetett: 38 fő

SNI-s tanulók száma: 63 fő

BTM: 26 fő

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap: 104 fő

Bejáró tanuló: 235 fő

a tantestület profilja:

Létszám: 71 fő (61 nő, 10 férfi)  Átlagéletkor: 49,1 év